Rajal, egy 22 éves arab telivér, akinek a gazdája elutazott pár hónapra, és nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy a távollétében foglalkozhatok az öreg herélttel. Rajal Parelli módszerrel lett kiképezve, western stílusban lovagolják, tehát teljesen más nyelvet beszélünk, ez nem kis problémát jelent a munka során. Az angol stílus, illetve a versenyistállók teljesítményorientált légköre erőteljesen ütközik eme másik szemlélettel. Erről sokat lehet vitatkozni értő emberekkel, de hogy melyik a jobb a lónak nem tudnék igazságot tenni. Mindkét iskola hozza magával a jót és a rosszat is, szegény lovak pedig alkalmazkodnak, attól függően, hogy hová kerülnek. Nos, Rajal a természetes lókiképzés útján indulhatott el. Szerencsésnek mondhatja magát, mert hosszú és eddig egészséges élete során egy valakinek kellett megfelelnie, a gazdája pedig sok türelemmel honorálta hűségét. Most kicsit létbizonytalanság fogta el, mert megváltoztak mindennapjai, a ló nem tudja, hogy a tulajdonos hazajön, neki csak az számít amit tapasztal, nincs itt a gazda. A munkát nem tudtuk ott folytatni, ahol abbahagytuk, pedig már szép eredményeink voltak, újra az alapoktól kellett kezdenünk. A bizalmat nem tudom, és nem is akarom kicsikarni, ez majd jön magától. Heti egy alkalommal besegít Rajal egy régi lovasa, aki munkát kér tőle, nekem pedig marad a gondozás és lelkének istápolása. Azt hiszem ez így működni fog, valahogy csak eltelik ez az időszak, remélhetően mindenki megússza szárazon.

Hogy a saját lovakról is szó essék: Egy kedves ismerősömnek már régen megígértem, hogy megmutatom az otthoni nyomi ménest. Herceg a fekete póni rögtön be is mutatkozott, (róla tudni kell, hogy egy igazi genya) mert mikor a kisbéri félvér csikót akarta megsímogatni a vendég folyton közéjük állt. A csikót Alkonynak nevezték el, egy nagyon szelíd, barátságos, sárga csoda. Most is fekve fogadott minket, mint amolyan kapkodó idegbeteg, majd teljesen lapjára feküdt a látogató jelenlétében. Mikor körbeszeretgettük nagy kegyesen felállt, megrázta magát és utána nyargalt a póninak, mert igencsak felbosszantódott, hogy közénk akart furakodni. Dönci, a másik póni mindezt bölcs nyugalommal pár lépés távolból figyelte, mert tudta, ez a kergetőzés előbb, vagy utóbb úgyis bekövetkezik, és utána őt is meg fogjuk szeretgetni. Drága, aranyos Döncike sokat tapasztalt már az életben, hihetetlenül okos, a világegyetem alapvető energetikai elvét tökéletesen alkalmazza, vagyis minél kisebb energiabefektetéssel létezni. Konfliktusokat elkerülni, minimálisat mozogni. Mondanom sem kell, széle, hossza egy, és a téli szőrzetnek köszönhetően nehéz megmondani melyik is az eleje. Boomer a holland sportló, egy új szerzemény, tőle szeretnék megtanulni igazán lovagolni. Az istálló elkészültéig más vigyáz rá, de azért időnként látogatom. Nagyon várom a közös munkát, és kíváncsi vagyok, hogy hogyan tud majd beilleszkedni a vidéki környezetbe.